Szeretnék

2009 május 15. | Szerző: Justme |

 Szeretném egészen közelről látni a szemét. Szeretnék beletúrni  a hajába. Szeretném ha érezném a lehelletét ahogy a nyakamba csókol. Szeretném megfogni a kezét, és érezni a melegét az enyémben. Szertnék odabújni hozzá,és hallgatni a szívdobogását..

 

Olyan jó volt nem gondolni semmire csak a mellkasának dőlni,és hallgatni ahogy lassabban kezd verni a szíve. És lassan az övé is. Nézte a szaladgáló kutyákat, és még mindíg nem merte elhinni hogy megcsókolta. Azóta erre vágyott, mióta először meglátta a parkban. Tudta hogy nem okos dolog kibújni a csigaházából, de nem is tervezte. Ez az egész annyira hirtelen jött, hogy nem is volt ideje felkészülni rá. Nem volt ideje árkokat ásni, feltölteni azokat vízzel,és felhúzni a hidat. Persze azt hitte ma sem jön el. De amikor mégis megjelent az ajtóban, valahogy mégsem jeleztek a riasztók. Mielőtt  azonban tovább jutott volna a gondolataiban, és elkezdett volna pánikolni, a férfi megszólalt.

-Ha tudom hogy ennyire finom a szád, nem vártam volna ilyen sokáig a csókkal. Bár az is igaz, hogy már az első este meg akartalak csókolni. Amikor felemeltelek a földről, aztán amikor úgy kellett magammal húznom a lakásba, amikor kijöttél a fürdőböl piros arccal,és amikor hazavittelek. Tudtam hogy jobb ha hazaviszlek, mert láttam a szemedben ha elengedlek, soha többé nem látlak.

Elakadt a lélegzete. Azt hitte csak ő szertné mindezt. A vészjelzők még mindíg nem szólaltak meg benne.. Pedig tudta hogy ez a férfi túl szép, túl tökéletes, és hogy ez az egész nem történhet meg vele. Válaszolni akart, de a férfi arca megint ott volt az övénél, és már érezte is a csodálatosan puha ajkát, amint finoman hozzáér az övéhez, viszonozta  a csókot, és tudta hogy most egy időre megint elveszett..

Never Too Late?